A napom fénypontja III.

Posted in magyarázkodás, sport with tags , , , , , , on 2012. február 9. by ronin926

Spanyol kaki, GAZI sajt, mi jöhet még?

Kukis Eistraum (forrás: diepresse.com)

Jah és amúgy holnapra nyertünk két jegyet a Vienna Capitals – Villacher SV EBEL mérkőzésre, király. Még egy dolgot kipiálhatok a “Bécsben meg akarom tenni” listámról, ilyenre se volt sok példa az elmúlt időben.

Sörökről, újra

Posted in sör with tags , , , , , , , , , , , , on 2011. december 23. by ronin926

Nem, annak hogy két és fél hónap után sörökkel töröm meg a csendet nem a lelki szegénység az oka, hanem a lustaság és a végkimerülés közeli állapot. Karácsonykor megpróbálom megfelelően visszazabálni magam az életbe, hogy utána magamról is írhassak. Most a sörök.

Carlsberg Sort Guld Dánia – Wackenben minden északi ilyet iszik, reméltem hogy nem ok nélkül. A doboz igen megnyerő, a fekete dizájn telitalálat. Sajnos már itt gyanakvást keltően megy az önreklámozás – uncompromising quality – exclusive aromatic hops. Hmm… A fekete doboz alapján barna sörre számítottam, ehelyett egy borostyánszínű, édeskés illatú folyadék fogadott. Határozottan proli ízében az édes és a keserű a lehető legkellemetlenebb módon váltakozik, a komló is csak pocsékságával tűnik ki. Csalódás, de ingyen megérte a tapasztalatot.

Erdinger Urweisse Németország – hát igen, egy újabb Erdinger, mintha nem ért volna eddig elég rossz élmény a főzdével kapcsolatban. “Vedd meg, ez talán más, igényesebbnek tűnik, tipikus bajor üvegben, naa, vedd le már a polcról!” Az Erdingerrel kapcsolatban azt hiszem soha többet nem hallgatok erre a hangra. Nem akarok szemét lenni, de ha ennek a sörnek a receptje az Erdinger gyár alapításáig visszavezethető, akkor ebben én csak arra látok bizonyítékot hogy az erdingi főzdében már akkor se nagyon tudták hogyan kell jó búzasört főzni. A sör kiöntése után azonnal feltűnt a hab hiánya, és noha a mély, narancs jegyekbe hajló szín, és a fantasztikus, citrusos illat valami nagy dolgot jelzett előre, a rendkívül vizes, citromos íz hamar elrontott mindent. Sajnálom.

Erdinger Urweisse

Riedenburger Historisches Emmer Bier  Németország  – a tavalyi Biererei-os bevásárlás abszolút telitalálat volt, ez az utolsó megmaradt üveg is páratlan élményt jelentett. A Riedenburger élen jár az egzotikus gabonafajtákból készült sörök főzésében.  Jelenlegit tönkéből készül, mélybarna szín, pörkölt maláta illat és citrusos aromák jellemzik. Íze legjobban a búzáéra hajaz, de mégis más. Remek sör, következő célpontom az alakorból készült lesz.

König Ludwig Weissbier Hell Németország – ez a sör képes egy egész napot feldobni, az egyik legjobb búzasör amit ittam. Gyönyörű, csodába illő szűretlen színével, tökéletes illatával azonnal elbűvöli az embert. Kicsit más mint a megszokott top búzasörök, íze szénsavasabb, alkoholtartalma enyhén magasabb, de jól leplezett. Csodás.

König Ludwig Weissbier

Altenmünster Brauer Bier Németország – Számomra nem igazán érthető, miért kapott ez a sör a Ratebeer-en olyan rossz kritikákat. Már a külcsín is csodás, a sör gyönyörű, dombormintás csatos üvegbe bújtatták. Illatában a komló azonnal messzire repít, íze nyers jellegű íz, fűszeres, ami egyszerre selymes, rejtélyes, összetett, de mégis harmonikus. Még ilyet!

Wacken sörös szemmel

Posted in koncert, sör with tags , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , on 2011. október 5. by ronin926

Az idei Wackenre azzal a nem titkolt (sőt inkább élénken hangoztatott) céllal mentem ki, hogy az autentikus észak-német környezetben megpróbáljak minél több sört bezsákolni. Sajnos a tervezett “sporttáskányi sör haza” akció meghiúsult a szervezők retek hozzáállása miatt (megint nem lehetett üveget bevinni a kempingbe, így nem tudtam volna hol tartani őket, a hazainduláskor meg már zárva volt minden), de a reggeli szupermarketes mókák így is rendesen hozzájárultak a sikerhez. Egészen meglepő, hogy noha minden reggel fél órán át söröket hűtöttünk a mélyhűtött áruk között, öt percenként ellenőrizve a hőfokot, egyszer sem buktunk le. Na de jöjjenek a kipróbált sörök, amennyire lehet, kronologikus sorrendben.

Bernard Sváteční Ležák Cseh Köztársaság – a cseh benzinkutaknál megéri sört venni, annak ellenére is, hogy teljesen hasraütésszerűen váltják az eurót. Ezért a sörért 1,9 eurót fizettem, a következő Staropramenért egy másik kútnál – hiába került cseh koronában csak egy kicsivel kevesebbe – 0,9-et. Nem baj, nyaraló nem foglalkozik ilyenekkel. A csatos üveget kibontva kellemes aroma szállt fel, remek. A sör íze elég erősen komlós, még a pilzeni sörök közül is kiemelkedik. Mégis megőriz valami lágyságot magában, kellemes útitárs. Összességében kitűnő sör volt, de a később bemutatandó – cseh sörfesztiválon kipróbált – szűretlen Bernardot nem tudta megverni. Csak találnám már meg a jegyzeteimet…

Bernard Sváteční Ležák

Staropramen 11° Jedenáctka Cseh Köztársaság – a Staropramen tavaly dobta piacra ezt a karamellmalátával készült sört. Kóstolás után az elején még sima világos láger íz fogadja az embert, később elő-elő bújik valami pörkölt malátás jelleg, egyre intenzívebben, de végig a háttérben maradva. Kellemes élmény volt, többre nem is számítottam.

Dithmarscher Dunkel Németország – korábban már volt szerencsém ezen észak-német családi sörfőzde söreit kipróbálni, de erősen megkopott emlékeim újrázásért könyörögtek. Söreikre a komló-központúság a leginkább megfelelő jelző, valóban, a Flensburgerhez hasonló ízvilággal rukkolnak elő, csak még egy kicsit keményebben, ami nekem nagyon bejön. Mivel nem vagyok szakértő, ezért csak tippelni tudok, hogy Észak-Németországban valami egyedi komlófajtát használnak ami ilyen söröket eredményez.

Dithmarscher

Dithmarscher Urtyp Németország – az Urtyp is ugyanazokat a lehengerlő komlós jegyeket hozza, mint a barna változat, talán kicsit szénsavasabban és erősebb ízvilággal. Nem igazán értem az ezeket a söröket érő negatív kritikákat (például a ratebeeren), nekem – és a velem kóstolóknak – tényleg élményt jelentettek. Persze ez legalább annyira szubjektív dolog mint filmekről vagy zenéről beszélni, ezért nem is érint igazán meg ha az emberek nagy része másként vélekedik. Szerencsére jelen esetben nem vagyok egyedül, ahogy látom, a Dithmarschernek még rajongói klubja is van.

Einbecker Ur-Bock Dunkel Németország – az üveget kézbe véve rögtön propaganda fogad – “a baksör szülőhazájából”. Nálam ez ellentétes hatást keltett, magasabbra helyezte az elvárásaimat. Szerencsére a sörre így sem tudok rosszat mondani, kitűnő, friss és robusztus de mégis simogató íze  hamar levett a lábamról.

5,0 Original Pils Németország – ha egy sör az alkoholtartalmat előtérbe helyezve próbálja eladni magát, ott már nagy baj lehet. És valóban. Jó taktika, ha színvonaltalan tömegsört akarunk a piacra dobni (és valóban, a fesztiválon kb. minden harmadik ember ilyet ivott). Íze is ennek megfelelő, néha inkább zavaróba átcsapó. Ha a részegedés a cél, akkor megfelelő ital, ha az ízére is oda akar figyelni az ember, akkor viszont kellemetlen csalódás éri.

Duckstein Original  Németország  – az előző sörrel szemben itt minden a minőségre volt kihegyezve. Bükkfás érlelés, a sörfőzőmester tökéletes minőséget igazoló aláírása az amúgy gyönyörű palack nyakán, propagandaszöveg. A sör  igazi altbier, mint a korábban kipróbált Diebels. Íze kiegyensúlyozott, kellemes, inkább malátás, enyhe pörkölt és talán csipetnyi füstös jelleggel.

Duckstein Original

Paulaner Hefeweissbier Dunkel Németország – barna búza Paulanert itt még sehol nem láttam, így rögtön a mélyhűtőpultba került ez is. Úgy tűnik, a Paulaner nem tud rossz sört alkotni, barna búzájuk is a tökéletességről alkotott fogalmaimat igyekezett újradefiniálni. Leginkább citrusos aromákat sikerült kiéreznem (a többi barna búzához hasonlóan), és maga az íz annyira meggyőző volt, hogy ez a sör nálam legalább egy szintre került a többi remek barna búzával (Weihenstephaner Dunkel, Franziskaner Dunkel). Remélem itt is találok egy helyet, ahol elérhető áron hozzá lehet jutni.

Dithmarscher Pilsner Németország – ez a változat talán egy kicsit jellegtelenebb volt, mint az előző két Dithmarscher termék (a komló íze se volt olyan áttörő), de a wackeni játszótér padján punnyadva így is kellemes színt vitt a napomba. (Vajon a gyerekek a fesztivál alatt el vannak tiltva a játszótértől?)

Beck’s Gold Németország – kellemes levezető sör volt ez a hazaúton, az alap Beck’s-nél talán egy kicsit jobb ízvilággal, de kiugróan nagy különbséget nem éreztem köztük.

Krombacher Pils Németország – a hazaút másik söre szintén nem rejtett magában nagy meglepetéseket, kellemes, szinte mindig fogyasztható pilzeni. Semmi különös.

A wackenbeli sörökből folytatás következik, mivel az utolsó reggel két vödörnyi, kempingben hagyott, tökéletes állapotú sörkollekciót  (belga, dán, német, stb. sörökkel) sikerült összeszednem. Muhaha.

Heti klip

Posted in videó, zene with tags , , , on 2011. szeptember 21. by ronin926

Hát igen, a két új Warbringer szám nem kicsit ver oda.

 

Emiatt megérte megnézni…

Posted in film, videó with tags on 2011. szeptember 15. by ronin926

… az első Indiana Jones filmet.

A “trükk” zseniálisan gyenge, még jobbá téve az összhatást.

Vacak sörök jegyzéke

Posted in sör with tags , , , , , , , , , , , , , , on 2011. szeptember 14. by ronin926

Bármennyire is hálás feladat a sörkóstolás, amikor az ember már rengeteg márkát kipróbált, sajnos be-becsúszik egy-egy olyan is, ami után egy rövid időre abbahagyná az egészet. Első gyomorforgató élményem még a Lapin Kultához köthető, de az EFES Pilsener is jól kitolt velem a végére. Gondoltam, ezek után összegyűjtök egy csokorra valót a szar sörökből, hogy együtt ócsárolhassam őket kedvemre.

Erdinger Champ Németország – az Erdinger gyár eddig eléggé felemás teljesítménnyel örvendeztetett meg, az “alap” főzeteik annyira nem emelkedtek ki, a Pikantus viszont elég meggyőző volt. A mostani, kis üvegű, leginkább baseballmezre emlékeztető címkéjű sört mindenhol nagyon innovatívnak igyekeztek feltüntetni: ez ugyanis egy közvetlenül az üvegből is iható búzasör, sőt az egyik üveg aljával a másik tetejét is ki lehet nyitni! Már ez lehangolóan hangzik, de a java még hátra van. Pohárba kitöltve cukros illat, rossz kinézet és valami szégyenteljes íz fogadja az embert. Az árpamaláta erős sziluettje sem javít az ízen. Talán életem legrosszabb búzasöre, látatlanban talán még a Borsodi Búza is verheti.

Erdinger Champ

Corona Extra Mexikó – divatsör, partisör, de szerintem egyszerűen csak egy rakás szar. Az egésznek talán az üveg a legnagyobb erénye. A Corona Extra – vagy ahogy pár országban hívják, a Coronita – jó példa arra, hogy nincsenek született vesztesek, mindenki megtalálhatja a maga szerencséjét. Elég a vacak kukoricagrízes sört vedelő mexikói munkások “menősége” ahhoz, hogy az ott nyaraló amerikai fiatalokban megteremtse a keresletet, és indulhat is a világhódítás, a hírnév – vagy inkább a hit abban hogy ez jó – fogyasztóról fogyasztóra történő járása. De a sörről is legyen pár szó: a pohárba töltve kicsit Dreheres gríz illat száll fel, íze kicsit édeskés, de a mélypontot mégis a borzasztó utóíz jelenti. Egyszerűen szörnyű.

Ottakringer Kühles Blondes Ausztria – az Ottakringerben már jó sokszor sikerült csalódni, mégis rávettem magam egy újabb kísérletre, ugyanis itt Bécsben úgy döntik magukba a Kühles Blondest az osztrákok, mintha nem lenne holnap. Még a kis üveget is alig sikerült elfogyasztani, hihetetlen vacak íze miatt minden korty kín volt a számomra (az utóíz pedig a lassan – tényleg lassan – lecsengő fájdalom). Háborúban lehetne az ellenség megtörésére használni. A legrosszabb az egészben mégis az a pillanat volt, amikor pár nappal később egy házibuliban egy tele hűtő fogadott ebből a sörből.

Egger Märzenbier Ausztria – mindig van lejjebb. A fentebb említett buliban is volt, ugyanis az Ottakringerek kifogyása után előkerült az újabb csemege, az Egger (nyilván abban bízva hogy addigra mindenki belakott már a finom Ottakringerekből és nem érzi majd hogy ez milyen szar – vagy csak tényleg szeretik). Nem részletezem az élményt, mert szerintem minden  ezzel kapcsolatos szó leírása valahol az emberiség erőforrásainak öncélú pazarlását jelentené.

Egger Märzen

Lausitzer Schwarzes Porter Németország – végezetül egy sör a wackeni kiruccanásunkról. Az üveg alapján még jó is lehetett volna, de a kóstolás után megtörtént az velem, ami eddig még sosem: nem tudtam leküzdeni egy teljes üveggel. Porterre távolról sem hajazó, szégyenteljesen vacak, édes íze Tanci szavaival élve hullámokban támad az emberre. Amikor már azt hinnéd hogy nem lehet rosszabb ez szirupos íz, két nagy hullámban tör az újabb förtelem rád. Ez volt talán idáig a legrosszabb söröm amióta írom a blogot, méltó lezárása ennek a posztnak.

Kedves Naplóm!

Posted in egyetem, koncert, sör with tags , , , , , on 2011. szeptember 13. by ronin926

Másfél hónap szünet után újra visszatérek a blogíráshoz, bár az elkövetkezendő pár hétben se fogok tudni gyakran írni. Túl vagyunk egy elég mozgalmas nyáron, nagy szívfájdalmam hogy egy délutánig nem tudtam nyugodtan semmittenni. Anikó sikeresen ideköltözött, a munka is úton van. Sikerült kiszabadulni végre a kollégiumból (így utólag kijelenthetem hogy néhány dologtól eltekintve szar volt ott élni, de persze ez az én egyéni problémám). Még a pakisztáni lakók utáni – egyhuzamban négy napig tartó – lakástakarítás is megérte. Wackenben kieresztettük a gőzt, esküvőn tanúskodtunk, hússzor fordultunk a koli és az új lakás között, megtettem az első lépéseket a súlyfeleslegem leadása felé. Ennyi fért négy hétbe.

A lakás elég jó, talán a legolcsóbbak egyike Bécsben, de ennek ellenére messze kielégíti minden igényünket. Újonnan felépült környéken, de mégis közel a városközponthoz, jó sportolási lehetőségekkel. Ami a legmeglepőbb volt a lakáskeresési folyamatban, az az, hogy a hirdetések feladása után kb. három-négy nappal már a lakások nagy része el is megy, nincs nagyon idő gondolkodni és esetlegesen jobb ajánlatokra várni. Meg persze az is, hogy durván a hazai ár kétszereséért történik ez.

Sajnos nincs időm végigszvaffolni az új lehetőségeimet, két nyelvvizsga, egyetemi kurzusok, hétkor kelés, este tizenegyig tanulás. A blogos elmaradásaimat remélem azért még ebben a naptári évben tudom pótolni. Wackenben az utolsó nap a cuccaikat hazavinni lusta nyugat-európaiak után sikerült legalább másfél vödörnyi sört begyűjteni, és ott is rendesen fogyasztottunk (és még korábbról is maradtak új márkák). A tavaszi koncertekről sem írtam, és bár lehet hogy mindenki magasról tesz rá, én mégis meg fogom tenni, magam miatt. Kezdem is a pótlást.