Pihenőnap, Innere Stadt, Prater
Szerdán, első igazi pihenőnapomon felcsaptunk turistának Kingával. Bejártuk az egész belvárost, megnéztünk egy valagnyi templomot, és a tanulság, hogy a belvárosban majdnem minden templom ugyanúgy néz ki (kevés kivétellel ugyanaz a barokk giccs, arany csöpög a plafonról is, de azért persze gyönyörű). A bejárt templomok: Stephansdom (aminél szerintem sok szebb templom van Bécsben), Jesuitenkirche, Peterskirche, Franziskanerkirche, Maria am Gestade, Kirche am Hof. A belső kinézet terén az egyetlen szignifikáns kivétel a Ruprechtskirche volt, ezt még a 8. században építették az ideérkező telepesek Vindobona romjain, és egészen az 1200-as évekig Bécs főtemploma volt. Persze ez is tetszett nekem a legjobban, egyszerű, szép, arányos templom. Külön érdekesség, hogy a lúzer turisták kilencven százaléka egy három-négy utcás körzetre koncentrálódik, így amíg például a Stephansdomban lépni sem lehet, a többi, hasonlóan gyönyörű templom üresen kong pár utcával odébb. Szó szerint üresen, általában egy ember sincs bent, bárki azt csinálhatna ott amit akar, de ez persze Ausztriában nem így működik.
A templomokon kívül megnéztük még a Looshaust is (kívülről). Ez az épület a 20. század elején épült, akkor elég egyedi stílusban: alul márvány, felül csupasz falak. Az újszerű megoldás nem mindenkinek tetszett, Ferenc József például annyira gyűlölte ezt az épületet, hogy behúzatta a szomszédos Hofburg ablakán a függönyöket, hogy sose kelljen látnia.
A belvárosi trip után szétnéztünk a Praterben is (a név hallatán mindig Árpi esetleges reakcióira gondolok). A Prater egy hatalmas park, emellett itt található a bécsi vidámpark is, ami ránézésre eléggé adja, bár mivel le vagyok égve, még semmire nem ültem fel, de lesz még elég időm. Itt van többek között a világ legrégebbi óriáskereke is (amit 1897-ben Ferenc József uralkodásának 50. évfordulójára építettek).
A Prater után evés, alvás, evés, boltlátogatás, evés. Összefoglalásként annyit írnék még, hogy bár Bécs igencsak hasonló stílusban épült mint Budapest, de azért látszik, hogy jobban megkímélték a történelem viharai, nem volt negyven év szocializmus, emellett az épületeket, lakóházakat is rendszeresen tatarozzák, minden pöpecül néz ki. Irigy vagyok, főleg az utóbbi miatt, mert nekünk is legalább így nézne ki a városunk, ha…
Bécs messze van 
2010. szeptember 13. - 08.58
csak hogy mindenki értse a práter tematikát:
http://szleng.blog.hu/2007/03/14/pratol
Ez a lepusztultság téma egyébként érdekes: elismerem, hogy valóban szebb lenne itthon is rendezettebben. Lehet, hogy túl felületes az értékítéletem, viszont eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy a jólét, a hibátlan lakókörnyezet erősen korrelál a halvérűséggel, nihillel (az ókori rómától a mai nyugatig akad pár példa erre) Szóval szép, szép, de nekem csomószor az jut eszembe pár nyugati híradás alatt (meg akár az osztrákoknál dolgozó rokon történeteit hallgatva) hogy “ezek már nem tudják, hogy mit csináljanak jó dolgukban”. Persze lassan a társaságból mindenki világlátottabb, mint én, szóval lehet megcáfolni;)
2010. szeptember 13. - 20.35
Nihilt annyira nem érzek itt, persze az osztrákokban is benne van a németajkú népekre jellemző gépiesség, de eddig még rossz tapasztalataim egyáltalán nem voltak itt. Ami elég félelmetes, az a rengeteg bevándorló. A bevándorlási hivatal is zsúfolásig van velük, látszik, hogy egyre többen érkeznek, és nem tudom hogy ennek látja-e itt valaki a végét, de szerintem ebben nagy veszélyek rejlenek majd egy idő után, ami szétverheti majd ezt az aránylag jól működő mintaországot és mintavárost is.
2010. október 18. - 12.15
[…] is enyhült a Mariahilfer Straßéval szemben. Szombat délután folytattuk a körutat, bejártuk a belvárosi templomokat és a Stadtparkot. A tanulság, hogy a Karlskirchét tényleg este érdemes megnézni, és az […]
2011. március 22. - 11.47
[…] sem az arany folyik mindenhonnan, hanem inkább egyszerű, letisztult formák jellemzik. A Ruprechtskirche mellett így ez lett a másik kedvenc itteni […]